Alburnus albidus

Déli küsz
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Alburninae Nem: Küsz (Alburnus) Rafinesque, 1820 Faj: A. albidus
Tudományos név
Alburnus albidus (Costa, 1838)
Szinonimák
Alburnus alburnus albidus (Costa, 1838) Leuciscus albidus Costa, 1838 Leuciscus cordilla Valenciennes, 1844 Leuciscus vulturius Costa, 1838
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Déli küsz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Déli küsz témájú kategóriát.

A Déli küsz (Alburnus albidus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Az (A. a. albidus) alfaj Dél-Olaszországban, síkságok csekély áramlású állóvizeiben, valamint magas oxigéntartalmú hegyi patakokban él.^[1] Az (A. a. alborella) alfaj Észak-Olaszországban a Pótól az Isonzóig, valamint Dalmáciában és Albániában honos. A déli küsz harmadik alfaja az (A. a. belvica) pedig kizárólag a Preszpa-tóban fordul elő.

A legnagyobb példányok elérik a 11 centiméteres hosszúságot. 42-51 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• Alburnus albidus (Costa, 1838) FishBase
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.