9K115–2 Metyisz–M

9M115–2 Metyisz–M
Metyis–M1
Funkció	páncéltörő rakéta
Gyártó	KBM
Szolgálatba állítás	1992
Irányítás	félautomata, vezetékes
Robbanótöltet	Tandem elrendezésű kumulatív (9M131M) termobárikus (9M131F)
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	980 mm m
Törzsátmérő	130 mm m
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	187 m/s (200 m/s)
Hatótávolság	80-1500+100 m
A Wikimédia Commons tartalmaz 9M115–2 Metyisz–M témájú médiaállományokat.

A Metyisz–M orosz gyártmányú félautomata vezetékes irányítású páncéltörő rakéta, amit jelenlegi és jövőbeli harckocsitípusok, mint az amerikai M1A2 vagy a német Leopard 2A5, illetve a lassan, alacsony magasságon repülő légi célok (pl. helikopterek) ellen fejlesztettek ki. A rakéta GRAU-kódja a 9K115-2, NATO-kódja AT–13 Saxhorn-2.

A 9K115 Metis-M (NATO kód AT-13 Saxhorn-2) modernizált változata a Metis komplexumnak. Jelentős módosítások történtek a rakéta jellemzőit illetően, a hatótávolság 1500 méterre nőtt, míg a szimpla kumulatív robbanófej tandem elrendezésűre cserélődött, melynek páncéltörő képessége a reaktív páncélon túl 850 mm lett. Létezik termobárikus robbanófejjel ellátott rakéta típus is. A huzalvezérlés továbbra is megmaradt, a kezelőszemélyzet létszáma viszont ismét három főre nőtt, mivel az új típusú rakéták tömege növekedett. A rendszert 1992-ben rendszeresítették az Orosz Fegyveres Erőknél. Lövészszázad szinten alkalmazzák.

• a rendszer harcképessé tétele 15-20 másodperc elvégezhető;
• tűzgyorsasága 3-4 rakéta/perc;
• bármilyen viszonylagos vízszintes, rendezett terepen vagy kialakított tüzelőállásból, vagy harcjárműre szerelve használható;
• bármilyen szállító járművön szállítható, illetve ejtőernyővel is célba juttatható.

A Metisz-M rendszer a következőket foglalja magában:

• harci eszközök;
• javító- és karbantartó létesítmények;
• kiképzési támogatás.

A Metisz-M rendszer a következő harci eszközök foglalja magában:

• 9M131 (9M131F) páncéltörő rakéta hermetikusan lezárt indítókonténerben;
• 9P151 indítóberendezés;
• 1PBN86-VI hőkamerás irányzék.

• Metisz-M
• Metisz-M1

2015 novemberében Oroszország bejelentette, hogy rendszerbe állítják a Metisz-M1 páncéltörő rakéta rendszert. Az új rendszer nagyobb lőtávolsággal, megnövelt átütő képességgel rendelkezik, ami 900–950 mm, és könnyebb a tömege. Aktív védelemmel ellátott páncélozott szállító harcjárművek, illetve harckocsik leküzdésére tervezték.^[1]

Az Izraeli Hadsereg és újságírók állítása szerint a Hezbollah rendelkezik a Metisz-M típusó páncéltörő rakéta rendszerrel, amit sikeresen használtak a Merkava harckocsik ellen.^[2] Oroszország nyilatkozatban cáfolta a vádakat, hogy nem adtak el modern páncéltörő rakéta rendszereket a Hezbollahnak. Izrael ennek ellenkezőjével vádolta meg Moszkvát.^[3] Izrael hivatalosan szakértőket küldött Moszkvába, hogy az orosz hivatalnokoknak bemutassák bizonyítékaikat. Az oroszok válasza az volt, hogy csakis Szíriából származhatnak a fegyverek.^[4]

2012. március 7-én a szíriai felkelők 9K115-2 Metisz-M páncéltörő rakétával lelőtték a Szíriai Légierő MiG-23MS típusú vadászrepülőgépét.^[5] A Szíriai polgárháború során a felkelők nagy számban használták a kormányerők járművei ellen. A felkelők kifosztott fegyverraktárakból jutottak a páncéltörő rakétákhoz, de nem kizárható a külföldi eladások sem.

Megerősítésre került, hogy Bulgária 6 db 9K115-2 Metisz-M-et adott el a szíriai felkelőknek az USA-n keresztül.^[6]

•  Algéria
•  Banglades
•  Bulgária
•  Dél-Korea
•  Egyiptom
•  Észak-Korea
•  Grúzia
• Hezbollah
•  Horvátország
•  Indonézia
•  Irán
•  Kamerun
•  Líbia
•  Magyarország
•  Malajzia
•  Marokkó
•  Oroszország
•  Örményország
•  Szíria
•  Ukrajna

• A Metisz-M műszaki leírása (oroszul)

• 9M111 Fagot
• 9M113 Konkursz