1996-os spanyolországi általános választás
Miniszterelnök-jelölt | Felipe González | José María Aznar | Julio Anguita |
---|---|---|---|
Párt neve | Spanyol Szocialista Munkáspárt | Néppárt | Egyesült Baloldal |
Szavazatok száma | 9.425.678 37,63% | 9.716.006 38,79% | 2.639.774 10,54% |
Mandátumok | Képviselőház: 141 / 350 Szenátus: 81 / 208 | Képviselőház: 156 / 350 Szenátus: 112 / 208 | Képviselőház: 21 / 350 Szenátus: 0 / 208 |
Változás % | 1,2 | 3,4 | 0,9 |
Változás a mandátumokban | 18 | 14 | 3 |
Az 1996-os spanyolországi általános választást 1996. március 3-án tartották meg. Ez egy előrehozott választás volt, miután az 1993-ban hivatalba lépett szocialista Negyedik González-kormány legfőbb koalíciós partnere a katalán Konvergencia és Unió felbontotta a koalíciót és az 1996. évi költségvetést nem tudta megszavazni a kormány. A választást eredetileg 1997. július 6-án tartották volna meg, így az eredetileg tervezethez képest 70 héttel előbb mentek szavazni a választásra jogosultak.
Spanyolország demokratikus átalakulása óta ez volt az egyik legkeményebb választás: a 14 éve kormányzó balközép, szociáldemokrata szellemiségű Spanyol Szocialista Munkáspárt elvesztette a választást és először alakult jobbközép, liberális kormány a José María Aznar vezette Néppárttal.
Az előző választáshoz képest a Néppárt elhódította Asztúriát, Kantábria autonóm közösségeket illetve Álava, Huesca, Zaragoza, Teruel, Albacete, Toledo tartományokat és Melillat is.
Választási rendszer
A spanyol törvényhozás a Cortes Generales tökéletlen kétkamarás parlamenti rendszer szerint működik. Az alsóháznak megfelelő Képviselőháznak nagyobb hatalma van a Szenátusnál, joga van miniszterelnöknek bizalmat szavazni illetve megfosztani őt ettől. Emellett a Képviselőháznak joga van a Szenátus vétóját felülbírálni.
A Képviselőház esetében 348 mandátumot osztottak ki, ebből 100 mandátumot a többségi szavazás értelmében az 50 spanyol többmandátumos választókerületi szavazásokon osztanak ki. Az egy-egy választókerületben megválasztható képviselők száma a választókerület alá tartozó lakosság számarányától függ. A többi 248 mandátumot az arányos képviselet értelmében a zárt országos pártlistás szavazással osztották ki illetve a töredékszavazatokat azoknak a pártoknak osztották akik a 3%-os bejutási küszöböt átlépték.
A Szenátusban 208 mandátumot osztanak ki. A szenátorokat nyílt listás preferencia szavazás során lehet megválasztani.
Pártok
Ideológia | Miniszterelnök-jelölt neve | |
---|---|---|
Spanyol Szocialista Munkáspárt | Szociáldemokrácia | Felipe González |
Néppárt | Konzervativizmus, kereszténydemokrácia | José María Aznar |
Egyesült Baloldal | Kommunizmus, szocializmus | Julio Anguita |
Konvergencia és Unió | Centrizmus, katalán autonómia | Joaquim Molins |
Baszk Nacionalista Párt | kereszténydemokrácia, baszk nacionalizmus | Iñaki Anasagasti |
Kanári-szigeteki Koalíció | konzervativizmus, kanári nacionalizmus | José Carlos Mauricio |
Népi Egység | Baloldali nacionalizmus, baszk függetlenség | - |
Katalán Republikánus Baloldal | Baloldali nacionalizmus, katalán függetlenség | Pilar Rahola |
Baszk Szolidaritás | szociáldemokrácia, baszk nacionalizmus | Begoña Lasagabaster |
Galiciai Nacionalista Blokk | Baloldali nacionalizmus, galíciai függetlenség | Francisco Rodríguez |
Valenciai Unió | blaverizmus | Vicente González Lizondo |
Választási kampány
A Szocialista Munkáspárt kampánya az 1982 óta eltelt 14 éves kormányzásuk sikereit hangoztatta. Kampányuk neve España en positivo (Spanyolország pozitívan) volt emellett legfőbb ellenfelüket a Néppártot igyekeztek egy olyan sötét politikai erőnek beállítani, ami fenyegetést jelenthet a társadalomra és a további fejlődések legfőbb gátjának állították be őket a kampányvideókban.[1]
A Néppárt üzenete egyszerű volt: Spanyolországnak változás kell. Állításuk szerint Felipe González négy kormányzása alatt Spanyolországot a saját képére formálta, amit a korrupció és a munkanélküliség jellemzett. Aznar kampányában új módszert alkalmazott, barátságos retorikát használt és kampánya alatt dicsőítette a középosztályt és a vállalkozókat. A választásra a Néppárt jobbközép, mérsékelt tömegpárttá vált, amivel végleg szakított az elődpárt Népi Szövetség francoista örökségével.[2][3]
Az Egyesült Baloldal üzenete az volt, hogy döntsenek a választók. A népszerű Julio Anguita pártelnök vezetésével a pártnak először lett volna lehetősége kormányalakításban részt vennie, ugyanis a Szocialistákkal együtt baloldali kormány maradt volna meg ám Anguita nem akart Gonzálesszel kormánykoalícióban lenni.
Kampány szlogenek
- PSOE: España en positivo. (Spanyolország pozitívan)
- PP: Con la nueva mayoría. (Az új többséggel)
- Egyesült Baloldal: Decide. (Dönts!)
- Konvergencia és Unió: Fem que Catalunya sigui clau (Tegyünk azért, hogy Katalónia legyen a kulcs.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Elecciones generales de España de 1996 című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Video electoral PSOE 1996 (doberman). (Hozzáférés: 2018. április 16.)
- ↑ YouTube. (Hozzáférés: 2018. április 8.)
- ↑ el PP es un partido de centro desde 1989. [2014. augusztus 12-i dátummal az Aznar le recuerda a Rajoy que "el PP es un partido de centro desde 1989 eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 16.)