Üvegbéka

Üvegbéka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett        IUCN3.1
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Neobatrachia Család: Üvegbékafélék (Centrolenidae) Alcsalád: Centroleninae Nem: Centrolene Faj: C. prosoblepon
Tudományos név
Centrolene prosoblepon (Lynch & Duellman, 1973)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Üvegbéka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Üvegbéka témájú médiaállományokat és Üvegbéka témájú kategóriát.

Az üvegbéka (Centrolene pipilatum) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe, ezen belül az üvegbékafélék (Centrolenidae) családjának Centrolene nemébe tartozó faj.

Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Honduras, Nicaragua, és Panama területén él. Természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi alföldi- és hegyi erdők és folyóvizek. Közönséges faj.

A rejtőzködés, főként akkor, ha az állat inaktív, ha alszik, létfontosságú. A zöld növényzeten élő aprócska üvegbéka, a Hyalinobatrachium fleischmanni, amelynek e képességét a Duke Egyetem vezette kutatócsoport mérte fel, s a Science ^[1]

folyóiratban közzé tett eredmények szerint a vörösvérsejtjeit rejti el a májában, míg a nappali időszakban alszik.

Amikor az üvegbéka alszik, a bőre, az izomzata áttetszővé válik, s megláthatjuk a csontjaikat és a belső szerveiket. E békák a nagy levelek alján alszanak, és amikor áttetszővé válnak, tökéletesen beleolvadnak e növényi környezetbe.

A szárazföldi állatok számára nehezen elérhető cél az átlátszóság, mivel a keringési rendszerükben lévő vörösvérsejtjeik ezt megakadályozzák, a vörösvérsejtek a színük miatt a növényi környezetben különösen feltűnővé, kontrasztossá teszik az állatokat.

Az üvegbékák azzal hívták fel magukra a kutatók figyelmét, hogy látszólag eltűntek a vörösvérsejtek, amikor áttetszővé váltak az állatkák. Azt azonban csak hosszas vizsgálatok során sikerült kideríteni, hogy mi is történik ilyenkor a béka szervezetében: úgy tudtak áttetszővé válni, hogy kivonták az ereikből a vörösvérsejteket, s fényvisszaverő hártyával határolt belső szerveik egyikébe „rejtették el”.

Azt, hogy hol, nem volt könnyű kideríteni, ugyanis e béka csakis akkor hajlandó áttetszővé válni, ha teljesen nyugodt körülmények közt alhat – ezt pedig laborban, vizsgálatokkal zaklatva az állatkát nem könnyű elérni. Végül egy más vizsgálatokhoz használt, akusztikus átvilágítási technikát alkalmazva tudták megállapítani a kutatók a békésen alvó brekik belsejébe pillantva, hogy alváskor a vörösvérsejtek 90 százalékát a béka mája tárolja. Amikor felébredt a béka, kiáramlott a májából a sok vörösvérsejt (lásd a fenti videón) és igen gyorsan újra a keringési rendszerébe került.

A további kutatási célok közt szerepelnek olyan kérdések, hogy miként képes a béka véralvadási problémák és szöveti károsodás nélkül megoldani ezt, ha erre sikerül választ találni, annak az emberi orvostudományban is hasznát lehet majd venni.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 26.).

Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!