Újlak (Budapest)

„Újlak” lehetséges további jelentéseiről lásd: Újlak (egyértelműsítő lap).

Újlak
Jellegzetes újlaki háztető
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	II. és III.
Városhoz csatolás	1873
Népesség
Teljes népesség	7041 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Újlak Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″47.528333333333, 19.03833333333347.528333°N 19.038333°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″47.528333333333, 19.03833333333347.528333°N 19.038333°E

Újlak (régebben Buda-Újlak, németül: Neustift, latinul: Neobuda ^[2]) Budapest egyik városrésze a II. és III. kerületben.

Határai: Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcától keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Doberdó út - Bécsi út - Nagyszombat utca^[3] - Duna folyam - Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út - Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Folyondár utca a Mikoviny utcáig.

A szomszédos városrészek északon Óbuda, északnyugaton Remetehegy, nyugaton Mátyáshegy, délnyugaton Zöldmál és Szemlőhegy, délen pedig Felhévíz. Keleten a Duna egy ága határolja, melynek túlsó oldalán a külön városrészt alkotó Margit-sziget található.

Újlak 1950 óta megoszlik a II. és a III. kerület között, amelyek között a Szépvölgyi út választ el egymástól.

A török hódoltság alatt elnéptelenedett középkori Szentjakabfalvát bajor és württembergi telepesek alapították újra Neustift néven; ennek magyar fordítása az Újlak elnevezés; a hivatalos latin nyelvű okmányokban viszont Neobuda néven szerepelt.^[2] Az 1873-as városegyesítéskor a Buda külvárosának számító Újlakot a III. kerülethez csatolták, majd 1950-ben, a jelenlegi kerületi beosztás kialakításakor megosztották a II. és a III. kerület között.^[4]

Az egykori település központja a mai Kolosy tér környéke volt; a plébániatemplommal és a piaccal. Régebbi nevei: Marckh Platz (Piac tér) (1702), majd Haupt Platz (Fő tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), de nyugati fele 1835-ben még Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), és végül 1896-tól Lujza tér. 1900-ban kapta mai nevét, Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.^[5]

A Duna part kiépítését követően e városrészben építették meg 1881-ben a főváros első nagy kapacitású „vízvezetéki telepét”, a ma is üzemelő Budaújlaki vízművet (a Szentendrei HÉV Szépvölgyi út megállóhelyénél, a HÉV és a Slachta Margit rakpart^[6] közötti területen).

Ugyancsak a Hév és a rakpart között volt egykor a Nagyszombat utcában a „Goldberger-sportpálya”, melynek helyén 1995-ben Görzenál néven görkorcsolya és szabadidőpark létesült.

Újlak északi részén, az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. téglavető telepén, a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca, Doberdó út által határolt területen építették fel 1928-ra a székesfőváros megbízásából az úgynevezett „városi házakat”. Az épülettömbök 460, jó minőségben megépített lakással, valamint 34 üzlettel bővítette a szűkös budapesti ingatlan-állományt (tervezők: Hikisch Rezső, ifj. Paulheim Ferenc.).^[4]

1952–1954-ben a második világháború alatt bezárt Holzspach Téglagyár Szépvölgyi úti telepén emelték fel a Mechanikai Mérőműszerek Gyára épületeit. A gyáregység 1990-es években történt szanálása után a területen létesítették a Szépvölgyi Irodaparkot. A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az épületeket.

• Árpád fejedelem útja (13–69. sz. közötti szakasza)
• Bécsi út (1–95., illetve 2–92. sz. közötti szakasza)
• Frankel Leó út (47–63., illetve 74–114. sz. közötti szakasza)
• Kolosy tér
• Lajos utca (1-93. illetve 2-92. sz. közötti szakasza)
• Szépvölgyi út (1-47., illetve 2-64. sz. közötti szakasza)
• Zsigmond tér

• Bécsi út 56.
• Budaújlaki vízmű
• Fővárosi Csatornázási Művek Zsigmond téri szivattyútelepe
• Frankel Leó úti zsinagóga
• Klubrádió
• Kolosy téri piac
• Óbudai Népzenei Iskola
• Szépvölgyi irodapark
• Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
• Újlaki Általános Iskola
• Újlaki templom
• Újudvar bevásárló központ

• Itt született:
  • Frankel Leó (1844–1896) politikus, a párizsi Kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője
  • Házmán Ferenc (1810–1894) reformkori politikus, Buda város – 1873-as városegyesítés előtti – utolsó polgármestere
• Itt élt:
  • Gereblyés László (1904–1968) költő (Frankel Leó út 96.)
  • Göncz Árpád (1922–2015) író, műfordító, politikus (Bécsi út 88.)
  • Hédervári Péter (1931–1984) tudományos szakíró (Árpád fejedelem útja 40-41.)
  • Jobbágy Károly (1921–1998) költő, műfordító (Kavics utca 2/a)
  • Kiss Manyi (1811–1971) színésznő (Szépvölgyi út 4/a)
  • Móra István (1864–1957) író, költő (Határ utca [ma: Nagyszombat utca] 2., majd Szépvölgyi út 3/a)
  • Móra László (1890–1944) költő (Határ utca 2.)
  • Orbán Ottó (1936–2002) költő, esszéíró (Bécsi út 88–90.)
  • Rázsó Gyula (1930–2007) hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója (Árpád fejedelem útja 49.)
  • Réthey Lajos (1860–1940) színművész (Bécsi út 88.)
  • Szécsi Margit (1928–1990) költő, grafikus (Árpád fejedelem útja 66.)
  • Szirtes Ádám (1925–1989) színész (Árpád fejedelem útja 20.)
  • Szrogh György (1915–1999) építész (Szépvölgyi út 1/c)
  • Szűcs Ervin (1931–2007) helyi politikus, a Magyar Piarista Diákszövetség örökös tiszteletbeli elnöke (Ürömi utca 40.)
  • Toldalagi Pál (1914–1976) költő. (Bécsi út 92.)

• Buza Péter, Ráday Mihály.szerk.: Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest: Dinasztia Kiadó – Gemini Budapest Kiadó [1998]. ISBN 963-657-176-7 
• ↑ Szaszovszky, 2006: Szaszovszky József: Az újlaki Sarlós Boldogasszony-templom és Plébánia kettős jubileuma. magyarkurir.hu. Budapest: Magyar Kurír (2006. július 2.) (Hozzáférés: 2016. április 1.) arch
• ↑ Somlói, 2009: Somlói Viktória: Ismét felfedező utak - avagy ismerjük meg értékeinket. Hírek. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2009. május 6. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
• ↑ Mészáros, 1998: Mészáros György: Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén. Vegyes információk tára. ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 1998. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)