Örvös szúnyogkapó
Örvös szúnyogkapó | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Microbates collaris (Pelzeln, 1868) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Örvös szúnyogkapó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös szúnyogkapó témájú kategóriát. |
Az örvös szúnyogkapó (Microbates collaris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a szúnyogkapófélék (Polioptilidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt August von Pelzeln osztrák ornitológus írta le 1868-ban, a Ramphocaenus nembe Rhamphocaenus collaris néven.[3]
Alfajai
- Microbates collaris paraguensis Phelps, Sr, 1946
- Microbates collaris collaris (Pelzeln, 1868)
- Microbates collaris torquatus P. L. Sclater & Salvin, 1873[2]
Előfordulása
Dél-Amerika északi részén, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 11 centiméter, testtömege 10–12 gramm.[5]
Életmódja
Főleg ízeltlábúakkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - elterjedése és hangja
- Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap